Stoltenberg: a NATO képes és kész válaszolni bármilyen agresszióra

Az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram fenyegetést jelent a NATO-ra és a partnerországokra, az atlanti szövetség azonban képes és kész válaszolni bármilyen agresszióra - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára kedden Brüsszelben.

Phenjan meggondolatlan és felelőtlen magatartása fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért jelentősen fokozni kell a diplomáciai, gazdasági és politikai nyomást, mert ez az egyetlen lehetőség a konfliktus békés megoldására - mondta sajtóértekezletén Stoltenberg egy nappal a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt.

"Senki nem akar háborút, de meg kell akadályozni az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram folytatását" - szögezte le. A főtitkár üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott újabb szankciókat, és rámutatott, hogy ezeket a korábbiaknál jobban végre is hajtják, így ez "valódi nyomásgyakorlás". Elmondta továbbá: Észak-Korea mellett a NATO parancsnoki struktúrájának reformja és az afganisztáni helyzet is napirenden lesz a szerdán kezdődő kétnapos ülésen.

Mint kiemelte, előbbi rendkívül fontos ahhoz, hogy továbbra is biztosítani lehessen a megfelelő elrettentési és védelmi képességeket, s arról számolt be, hogy új parancsnokságot fognak létrehozni az Észak-Amerika és Európa közötti tengeri kommunikációs vonalak biztosítására, illetve a csapatok és katonai eszközök Európán belüli mozgathatóságának javítására.

Stoltenberg beszélt az afganisztáni helyzetről is, méltatva az afgán biztonsági erők "bátorságát, eltökéltségét és javuló képességeit". Hozzátette, a találkozón szó lesz a tervezett afganisztáni csapatnövelésekről is. A szervezetnek az utóbbi hónapokban mintegy tucatnyi tagállama közölte, hogy az Egyesült Államok példáját követve és Washington kérésére növeli katonai kontingensének létszámát a dél-ázsiai országban.

Egyes hírek szerint megegyezés várható, hogy a szövetségesek körülbelül háromezer további katonát vezényelnek Afganisztánba, ennek felét az Egyesült Államok. A NATO főtitkára végezetül érintette a kibertámadások kérdését is, amelyek szerinte növekvő veszélyt jelentenek. Hangsúlyozta: folytatni kell az alkalmazkodást a 21. század kihívásaihoz, képessé kell válni arra, hogy a támadásokra a kibertérben is olyan hatékony választ tudjanak adni, mint a szárazföldön, a vízen és a levegőben.